Az esztergomi kocsmaélet első látásra
Az első felfedező köröm csak másfél napig tartott Esztergomban, így még csak kezdő benyomások szintjén összegzek. Viszonylag kicsi, nagyjából 28.000 fős város, így könnyebb keretbe helyezni a látottakat. Igyekeztem a belvároson kívül is mászkálni, képet alkotni.
Mindenfelé, még a kiesőbb területeken is sok kocsmát találtam, érzetre többet, mint más hasonló méretű magyar városokban. A kertvárosiasabb részeken is pár utcánként termett egy. A vasútállomás környékiek kívülről igényesebbnek tűntek, több kertessel közöttük. A távolsági buszmegálló és a piac környéke pedig különösen sűrűn volt bekocsmázva, de egyszerűbb kocsmákkal.
A központi kocsmák itt is jellemzően mások: fiatalosabbak, modernebbek, megkomponáltabbak, összetettebbek. Kijjebb pedig inkább szimplábbak, kisebbek. A közönség is elvágólag más. Kint idősebbek és főleg férfiak honosak, míg a belvárosban vegyes nemek, korosztályok, karakterek, sőt külföldiek is. Esztergomban különösen sokszor hallottam azt a kritikát, hogy túl sok a fiatal a kocsmákban, de ezt elsőre személyesen nem tapasztaltam.
December végi szombat estén egészen nagy élet volt az utcákon a városméret viszonylatában. Jövés-menések, harsánykodások, előszilveszteri érzés. Még a negyvenesek is tinik módján mentek bulizni, kurjongatva, feltűnősködve, de a nyugisabb kocsmákban ez a szélsőség kiegyensúlyozódott.
“Esztergom és kocsmavilága” bejegyzéshez 2 hozzászólás