Tartalmas fél napot tölthettünk el egy osztálykiránduló busznyi mennyiségben Nógrád megyében, Rétságon és Alsópetényben a Fűtőház sörfőzde meghívására. A közel egy éve működő családi vállalkozás a profilját stílusosan vasúti tematikára építi. Most nagyobb közönségnek is bemutatkoztak Budapest sörértői és -kedvelői körében, illetve debütáltak egy új sörrel is.
Ez a pofátlanul csinos Ikarus 55-ös nosztalgiabusz gyűjtötte be a Műcsarnok elől a résztvevőket.
Hirtelen meg is növekedett a Hősök tere látványosságainak száma. Ázsiai turisták még ötvennel többet kattintottak a Zelfie botjaikon, és egész turistacsoportok bámultak be az ablakon lábujjhegyen, olyan ábrázattal, ahogy egy kisgyerek nézi a zárva tartó játékbolt kirakatát. Csak kevesek kiváltsága maradtunk, mert elhúztuk a csíkot és nem sokára meg is érkeztünk Rétság családi házas sörfőzdéjébe. Először tettem a talpamat Nógrád megye területére, amióta az eszemet tudom. A szintén megyei Bánki Pálinkaház oldotta a hangulatot és a hidegérzetet, mielőtt bebocsátást nyertünk a közönség számára amúgy is nyitott “látványsörfőzdébe” és bemutató termébe, amit Sörváróteremnek hívnak.
Rögtön felmerült és hamar meg is válaszoltatott a profilomba vágó kérdés, kocsmaként sajnos nem működik a hely, de kóstolni lehet a látogatóknak. Hava István, az üzem tulajdonosa tisztességgel pódiumra állt a háznak az udvarán, ahol egyébként laknak is, és elmesélte honnét jöttek, hova tartanak és miért ezt az utat választották.
Egy családibb már nem is lehetne vállalkozásról van szó, amit apa és fia irányítanak. Minőségi, prémiumkategóriás söröket készítenek, válogatott import alapanyagokból és a szárazanyag tartalomra nézve is szigorúak. Határt csak a mennyiségben húznak. Meg akarják mutatni, hogy egy kis családi vállalkozás is lehet komoly. Szándékosan a felső erjesztésű vonalra mennek rá. István számára a lager egysíkúbb, az ale-ek fűszeresebbek, zamatosabbak és illatosabbak. Látszott az előadásmódján, hogy elhivatottsággal, érzékenységgel és szakmaisággal beszél a témáról. Bár három éve kezdte csak a sörfőző mesterséget, de jó mesterektől tanult, és elmesélte, hogy a szakma nagy öregei sem szégyellnek akár saját mesterekhez fordulni, volt rá példa, hogy még 46 év után sem.
Az üzemben kiborg módon folyik a sörfőzés, részben korszerű számítógép-vezérlés, részben pedig ezt megelőző emberi agymunka és kézműves munkafolyamatok által.
Végigkóstoltuk a négyesfogatot, ami jelenleg a teljes szortimentet adja. A Fűtőház Sörfőzde mindegyik söre egy mozdonyról van elnevezve.
Íme a tartályból történt kóstolás sorrendjében:
V43 SZILI – Summer Ale, ötfajta malátából, háromféle komlóból. Keserűnek van kikiáltva, de saját élményem alapján pont egy nagyon selymesen csúszó, frissítő, középen maradó, mégis jelleggel bíró sör (4,5% alkohol, 10,7% szárazanyag-tartalom).
M61 NOHAB – American India Pale Ale, szintén ötfajta malátával és háromféle komlóval. A személyes kedvencem lett a kínálatból. Nagyon markáns, megjegyezhetően jó! (6,5% alkohol, 18,4% szárazanyagtartalom)
327-139 – Stout, hétféle malátából, kétféle komlóból és belga élesztőből készül. Érdekesség, hogy István, egykor mozdonyvezető édesapja kedvenc mozdonyának dedikálja ezt a sört, ki is emelte , hogy nem barna sör, hanem fekete (ahogy a 327-139 pályaszámú mozdony is). Itt is elégedett voltam. Ilyennek szeretem a stout-ot. Érezni az erejét. (6,7% alkohol-, 15,6% szárazanyagtartalom). Meglepő módon állítólag a nők kedvence.
