Figyelem: ez az írás a készülő nagyobb kassai bejegyzés egy előre megjelenített “spin-offja” (jó magyar szó híján kb. oldalhajtás). Személyes benyomások és mások elmesélései alapján íródott, nem egy teljeskörű mélyelemzés. A bejegyzést újabb látogatás esetén akár frissítem is.
2018 márciusi és áprilisi látogatások alapján
Olyan, mintha Kassa kocsmavilága nyomott volna egy újraindítás gombot. Egy új vándornak 2018-ban gyorsan szembetűnő lehetett, hogy milyen sok hely számolhat be arról, hogy viszonylag frissen, egy pár éven belül nyílt csupán. Az új kocsmák megítélése a régiekkel szemben erősen más, és (akár szeretik, akár nem,) ezt a különbséget óhatatlanul átélik a vendégek és a városlakók. A régi kocsmázók között ez öngerjesztő beszédtéma. Gyorsan megindul tőle a nyelv. Hasonlóan történik, mint Magyarországon, drasztikusan frissül a kocsmaállomány, csak talán a városméretből is kifolyólag már előbbre tart, mint Magyarország főváros utáni nagyobb városaiban.
Kassai sörözőhelyzet
Feltűnő, hogy arányaiban még több ponton kapható üvegben, és akár csapon a kisüzemi sör. Tíz Kocsmaturista állomásból, ahol megfordultam, nyolcon volt kapható valamilyen kisüzemi sör vagy legalább helyben főzött ház söre vagy ház tanksöre, és még tudták sorolni a hátralévő hasonló sörözőket!
Azt most ne felejtsük el, hogy nem fővárosról beszélünk! Hozzátartozik, hogy Pozsony és Kassa között országos viszonylatban nagy a távolság és viszonylag hosszú a közúti utazás, főleg tömegközlekedéssel, így a 240.000 lakosságán túl Kassa földrajzilag sem él Pozsony árnyékában. Kassa környékének önálló sörforradalma van. Eperjesi házi sörfőzők véleménye szerint miniben Nyugati part-Keleti part szituáció alakult ki. A szlovák söröket érdemes kóstolgatni a sörkedvelőknek, az új hullám már itt is eltávolodott a múlt századi cseh klasszikus vonaltól. Kisebb tradicionális helyi főzdék, mint a Pivovar Golem (CIKK) még mindig csak lagereket főztek ugyan,
de az újak kínálatában már ugyanúgy megtalálhatók voltak a csavarosabb fogások, mint milk stout (tejcukorral erjesztett fekete sör), teás IPA, sőt még a tokaji borvidék szlovák oldalának aszúszőlőjével készült “Tokaj IPA” is. A sörözőkről további részletek a NAGY KASSAI ÖSSZEFOGLALÓBAN lesznek olvashatóak.
Többségében eleve robusztusabb, nagyobb szabású sörözőket találtam: nagyobb méret, több terem, akár több szintes példányok kínálkoznak.
A Dobré Casy nevű modern kisüzemi söröző két szintjének eleve két külön, független bejárata és egy-egy sok sörcsapos pultja volt.
Ezekben a sörözőkben a vendéglős szolgáltatás és ételkínálat rendszerint kerek, bőséges. És ugyan jártam két főleg modern borbár profilú helyszínen, úgy tűnik Kassa is főleg a sörtől hangos. Hozzáteszem, az elhivatottak szerint Kassa arra is büszke lehet, hogy bár saját maga nem része borvidéknek, de szépen koncentrálja környező borvidékek borait. Modern borbárokból a következő kettőt tudom ajánlani az eddigi látogatások alapján. Mindkettő borszaküzlet is egyúttal, de mindkettőben jelen van a mai sör is.
Kassa régi és új kocsmái a ringben
A régi kassai kocsmai vendéglátásra saját vérmérséklete szerint valaki fejét rázva emlékszik, valaki szimpatizáló nosztalgiával. A belvárosban már nehéz is igazán régi kocsmákat próbálgatni, úgy tűnt, hogy még a helyiek is keresve találják csak őket. Az egyetlen, ami igazán kilógott a színvonalas sorból a piactéren lévő Café – Pub Dominik.
Bár én ennek a stílusnak is megtalálom a maga romantikáját, tárgyilagosan mégis ez hasonlított leginkább Magyarország rossz hírű régi kocsmáira. Egyszerű berendezés, szűkös kínálat és már reggel részeg vendég, stb. Alighanem ahhoz, hogy nagyobbat merítsek a régi kassai kocsmastílusból, már nekem is kijjebb kell mennem a belvárosból következő körben. A központban is sejlik még néhány példány, de ott ez a fakuló múlt egyre átadja a helyét egy új típusúnak, amire láthatóan van igény és kereslet.
Számomra leginkább az kettős szempont, hogy hogy álljak ezekhez a magyarnál jellemzően nagyobb tömeghelyekhez. Prágában például egyértelműen nem szerettem a nagy vendéglátó tereket, mert nincs bennük belsőségesség élmény, és vendégként futószalagon éreztem magamat. Lehet kategórián belül egyik jobb a másiknál, de eleve nem ebbe a kategóriába vágyok vissza. Kassa azért más, hiába a nagy terek és a sok ember, mivel nincs akkora a tömegturizmus, a vendégek nagy része helyi, “otthon van”. A személyzet is ráérősebb, emberibb, spanolósabb, még “tisztelik” az idegent.
Érezni, hogy Kassa maga is élvezi még az épp új fellendülésben lévő vendéglátását és még nem kényelmesedett bele, nem szállt el. Ez az árakon is látszik. Aki mostanában megy, még jól járhat. Ne is osszátok meg sokan ennek a cikksorozatnak cikkeit, ne kapjanak sokan kedvet, csak elegen! 😉
Én amúgy 2018 tavaszán akár még az elején lehettem ennek az átalakulási folyamatnak, mert a további átalakítások és a felújítások is látványosan zajlottak.
Folytatása következik…
Hálás vagyok idegenvezetőimnek a kassai napokért, társaságért, történetekért, meghívásokért Veres Timi, történésznek és “Bobo Peboxnak” alias Bognár Péternek, a kassai házi sörfőzők egyesülete (Košická Domovaričská Divízia) elnökének. Köszönöm Haulitus Anikónak, hogy összekötött Timivel.
Kocsmaturista térképen Kassa is
Ha budapesti, magyarországi és európai kocsmatúrával egybekötött városfelfedezések, kocsmaélet és kocsmakultúra beszámolóit olvasnátok rendszeresen, akkor a Kocsmaturista Facebook oldala itt követhető: www.facebook.com/kocsmaturista
A kapcsolódó Facebook csoporthoz itt lehet csatlakozni: www.facebook.com/groups/kocsmaturista
Folyamatosan várom az ötleteket, javaslatokat a meglátogatásra érdemes kocsmákról, izgalmas kocsmaélettel rendelkező városokról, környékekről vagy arról, hogy ti miről olvasnátok szívesen! Írjatok a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra.
Egyéb szlovákai témák a Kocsmaturistán:
Nyitra (Szlovákia) első látásra – éjjel/nappali kocsmasaláta